2011. augusztus 25., csütörtök

Nagy nap!

Kyrut felvették az oviba, a listán a 6.!

Íme néhány fotó a nagy eseményről:







2011. augusztus 24., szerda

Miből készült a kosár?


Na, akkor szabad a gazda?

A kosárka alapja kartonpapír, drótmerevítésről nem tudok, és nem is mondták.
Külső borítása krepp papír.
Belül nylon.
És még raffia.
A dekoráció nem téma.

Akiknek pontot, vagyis kavicsot ítélek meg:
- Farci: a karton és a nylon miatt
- Bubu: krepp papír és nylon miatt
- Kisnyúl: nylon és krepp papír miatt
- Novyami: krepp papír, raffia és nylon miatt (Üdv a csapatban!)

Artemisnek és Bettinek is 1-1 kavics jár, 
a hallgatásért :D




Adós vagyok...

...sok mindennel, de időm mostanában nagyon kevés.

Csak apránként.
Először is a Bodza-bogyós játék eredményhirdetésével jövök.
Azért most, mert biztosan tudom, hogy holnap megyek Magyarországra, és postázom rögtön a nyereményt.
Így nem kell várnia senkinek sem a járandóságára, nekem meg nem kell türelmet és időt kérnem, és a magyarázkodástól is megkímélem magam.

Random.org-os sorsolást végzek, mert erre kell a legkevesebb időt szánnom.
A résztvevők:
  1. Blithe
  2. Lapappilon
  3. Batorba
  4. Tiffanylda
  5. Bernadett
  6. Varga Györgyi
  7. netuddki
 A nyertes pedig:



Gratula!

Várom a címet e-mailben!

2011. augusztus 21., vasárnap

Amikor az emberre ráférne...

Tegnap Palicson voltunk egy ünnepi rendezvényen, 
de erről majd hozok képeket, meg videót.

A lényeg, hogy én mindenhova magammal viszem 
a gyöngyös dobozomat, dobozaimat, 
és amikor ráérek, alkotok, 
hogy ne pazaroljak el egyetlen percet sem tétlenül az életemben.
A dobozom teteje letört, és ahogy tettem - volna - vissza az asztalom szélére, 
kicsúszott a kezemből, 
és a kb. 6-7 cm magas fűben landolt a pultom alatt,
a több ezernyi színes gyöngy pedig szétszóródott....
Szerencsére ráértünk, így reggel 9-től délután 3-ig a pult alatt
törökülésben gyöngyöt szedegettünk Sapával...


2011. augusztus 17., szerda

A hétvége

Ez a hétvége igen hosszú volt, egyik rendezvényről a másikra mentünk.
Szombaton kezdtem.
Magyarkanizsán került megrendezésre a 30. Úszó és futó-maraton.
Persze fényképezőgépet nem vittem, és még sehol nem találtam ott készült fotókat, 
úgyhogy csak egy rövidke videó van a startról!


 A legapróbbak, a pici ovisok is futottak, 
és volt egy 6-7 hónapos baba, aki pedig úszott!!!


A vasárnap nagyon izgalmas volt!
Eredeti úti cél Bajsa volt, de elakadtunk!

Beugrottunk Oromhegyesre a Szent István napi rendezvényre.
Nagyon lelkesek voltunk és szuper volt a hangulat!
Ez az új-kenyér ünnepe is, így kenyérszentelő is volt a helyi templomban.
A délelőtti órákban kispályás focimérkőzéseket és főzőversenyt tartottak,
s egy igencsak méretes kondérban üstönyt is készítettek az egybegyűltek számára. 
Ebből az ősi áldozati ételből egyébként mintegy 300 liternyit főztek,
és ez egyfajta Guinness-rekordnak tekinthető.
Én is rákészültem, hogy egy különleges kaját fogunk enni,
és majd megszerzem a receptjét Tiffany-Andi bográcsos versenyére, 
de a végén hálát adtam, hogy életben vagyunk...

Készül az üstöny

Magyar áldozati ételek

Áldos
A magyarság ősi áldozati étele. 
A „feláldozott” állat apróra vágott (tehát: csont nélküli) húsából készült, 
friss vagy szárított zöldségek (pl.: vöröshagyma, fokhagyma, petrezselyemgyökér, 
sárgarépa, zeller, lestyán, gombák stb. – egyes források állítják,
Ázsiában is őshonos volt a paprika egyik fajtája,
a borsikafű mellett az is biztosította az étel csípősségét, 
só és friss vagy szárított fűszerkeverék (pl.: borsikafű vagy más néven csombor, 
tárkony, de emellett gyömbér, fahéj, szerecsendió stb.) hozzáadásával. 
Az áldos általában hosszú levű, a levesnél sűrűbb állagú. 
Ahogyan eleink készítették: 
végy egy üstöt, töltsd azt meg friss vízzel, 
vess bele apróra vágott vöröshagymát, s forrald fel. 
Amikor lobog, vesd belé a húst, majd később a zöldségeket, fűszereket.

Üstöny
Szintén a magyarság ősi áldozati étele. 
Ugyanazokból az alapanyagokból készült, mint az áldos, 
csak (leggyakrabban) a végén erdei gyümölcsöt 
(pl.: áfonyát, tőzegáfonyát, piszkét, almát stb.) és gabonafélét 
(pl.: tönkölybúzát, árpát, rozst, kölest stb.) adtak az ételhez. 
Az üstöny rövid levű, úgy tartják, hogy a gulyás és a paprikás pörkölt őse.

Csak azt nem tudom, hogy a honfoglalóink hogy élték túl?!
Iszonyú rossz volt!

A nap folytatásában egyébként még egy rekordkísérlet történt, 
mivel a világ legnagyobb, egyébként 57 centiméteres darázsfészke is terítékre került.

Indul a lovas felvonulás

Az oromhegyesieknek sikeresen bemutatkozott
a zentai Szt. Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület is, 
de a megtekinthető dolgok közül mindenképpen meg kell említeni 
Nagy Róbert Vajdaság 15 pillanata című fotókiállítását is. 

Az ünnepség keretében tombolát és képárverést is szerveztek. 
Mi is vettünk egy tombolát, és Sapa nyert egy kissöprűt, pont Kyru mérete!
Nagyon örültem neki, hát még a nagylány!!!


A zentai Rozetta Kézműves Társaság jurtája
(Oldalt a narancssárga sátor az enyém!)

Készülnek a képzőművészeti alkotások

A legkisebbek élvezték a zentai Szt. Longinus KHE hadi bemutatóját

A vásári szomszédasszonyom harisnyából készített virágokat.



Ezt pedig egy kis szivességért cserébe kaptam:



 Nagyon jól sikerült nap volt, csak azt bántam, hogy így nem tudtam találkozni Fxtinával!



Hétfőn Adára mentünk a hagyományos Aranykapu vásárra.
Ez tulajdonképpen a Nagyboldogasszony napi búcsú 
alkalmából megrendezett kézműves vásár.
 Ezeket a fotókat a standomról és rólam Betti készítette, kicsit kölcsön vettem!
  Jövőre már meghívóval mehetek :D
 
(Eléggé nehéz időszak áll mögöttem, tele voltam kételyekkel,
és az önbizalmam a béka segge alatt csücsült.
Ezeket a képeket nézegetve viszont megnyugodtam.
Sapa mondogatja, de csak most gondolom végre én is úgy,
hogy minden a legnagyobb rendben van.
Ezt elsősorban azok értik, akik a nehéz téli hónapokban velem  voltak.
Köszönöm, hogy segítettetek!)

Nagyon örültem a sok-sok ismerősnek!
Ott volt Elviránk, a kukoricásasszonykánk.
A vattacukros idősebb házaspár.
A kedvenc kürtőskalácsos család.
A két gyurmás lány.
A gyönyörű gyöngyszövős.
A szalmás.
A söröskupakos.
Stb...
Jó kis csapat vagyunk.






Találkoztam Blogerinákkal is!
Először Bettivel futottam össze, aki indításként jól hozzám vágta, hogy már megint késtem :D!
Tök jó volt!
 Nagyon kellemes volt a találkozás, és egy csomó pluszt adott a vásárhoz!
Ajándékokat csereberéltünk.

Betti a megbeszélt cseretárgy mellé 
még egy gyönyörű párnát is készített Kyrunak 
és én is kaptam egy nagyon kedves kis csomagot, 
csupa meglepetéssel és hasznos kis holmival!
Nagyon köszönöm Betti, igazán igazán igazán kedves vagy!

Aztán, mivel nem volt vásárló csak sok-sok nézelődő, 
így portyára küldtem Sapát, hogy készítsen nekem fotókat, 
amiket majd aztán megnézek, hogy legalább lássam kik-mik voltak.
Az egyik fotó láttán 
felugrottam, hogy
- jééééé, ezt a szívet már láttam a Meskán!

Felkerekedtem és megkerestem az ékszer készítőjét, Artemist.
 
Hamar beszélgetésbe elegyedtünk, 
és nagyon örültem ennek az igazi szerencsének, 
hogy őt is megismerhettem.

A szomszédom egy táskát kezdett nemezeléssel készíteni.

Ezek pedig a többi eladásra kínált portékája.


Ezek a képek szalmából készültek. Készítőjük végtelen kedves hölgy, sokat beszélgettünk.
Vasárnap és hétfőn is együtt árulkodtunk.
A fotók egyáltalán nem adják vissza, hogy milyenek
a valóságban ezek az aprólékos munkával készült képek.










Jaj, az a pipacsos meseszép volt!!!
Nagyon kellene szereznem ilyen égethető üvegfestéket...

Anna és a rongybabák

És Emese, aki ezeket temperával festette!
Azt hiszem, ő volt a legfiatalabb vásározó.
Nagyon-nagyon szépek voltak a képei!
Remélem mindet sikerült eladnia!

Anno, mikor én tanultam, már akkor is elektromos volt.
Akik ezzel dolgoznak, azoknak az egyik lába igen csak izmos :S





Aki pedig eltalálja, hogy miből készültek ezek a kosárkák, az kap egy kavicsot!
Az első helyesen tippelőnél a játék véget ér!
(Betti! Ha nem haragszol, most ebből a körből kimaradsz!)



És ilyen fotót készít az, aki elszédül...

Nagyon nagy vásár volt, és bár eleinte csak nézelődtek,
később megjöttek a vásárlók is.
Szerencsére alig győztük Sapával.
Éjjel 1-kor értünk haza.
Jó kis bemelegítés volt ez a két Szent István-ra...

Pénteken RESTART.




2011. augusztus 12., péntek

És ami tegnap kimaradt


Enn gyümölcsös csere-bere játékban Edina lett a párom, 
fantasztikus szappankái már meg is érkeztek hozzám.
A képet tőle vettem kölcsön, mert Kyru bontotta ki a csomagot,
és mire észbe kaptam ő addigra rájött, hogy szereti a müzli-szeletet :D

Köszönöm Edina, és nyugi! Nem lehet megunni!


Ronillával már rutinos csere-berések vagyunk,
ugyanezt elmondhatom Mirciről is, de 
az egy másik történet lesz.
Most ezek érkeztek Ronillától:
 Köszönöm a cserét Ronilla!

És íme a táska, ami egy hónapig készült:



És ami ma várt rám: